12.rész Fáj itt maradni

Hahó! :)

Mint már a másik blogomon említettem,kezdek belefáradni ebbe a felhajtásba,nem volt időm le ülni és írni,ezért hoztam ilyen későn az új részt. A két ünnep között jelentkezem új résszel.

Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Puszi: Nessa  xx

~Emily~

A lentről szűrődő hangokra sem voltam hajlandó elhagyni a szobámat,biztosan hazaért Harry. Akkor meg főleg nem megyek le.Valaki kopogott,fáradtan fordítottam fejemet az ajtó felé és elnyögtem egy "gyere"-t.

-Harry hullarészeg.-vetődött le az ágyamra Zayn.

-Mit szeretnél,mit csináljak?

-Azt hajtogatja,hogy elbaszta.Valami csaj hívta fel Louist egy kocsmából,hogy ott van Harry és részegen sír a vállán és a te nevedet ismételgeti.Tudod mit baszott el?-ült fel.

Nem szóltam semmit így belekezdett.

-Azt,hogy miután megcsókolt beijedt és otthagyott. 

-Figyelj Zayn,Harrynek ez csak egy,egy kis szeretethiány volt.

-Szeretethiány a fenét! Az ember részegen a legőszintébb,menj le és nézd meg miket magyaráz Liamnek.

-Jól sejtem,hogy ha nem megyek magamtól leviszel?-piszkáltam a takarót.

-Jól.Szóval emeld fel a csinos kis feneked és menj le.

-Oké.-túrtam bele a hajamba.

Csak a lépcsőig kellett mennem,hogy halljam miket mond.Zayn ott állt mellettem és az arcomat nézte.

-A Télapó piál.Ott ült egyedül részegen.-hallottam meg Harry nehezen kinyögött szavait.-Az a csaj megitatott velem valami sárgát,olyan volt mintha valaki bele pisilt volna.

-Örülsz?-néztem a mellettem álló fiúra.

-De,az előbb még nem,menj le Milly,kérlek!

-Nem.-ráztam meg makacsul a fejem és vissza igyekeztem a szobámba.

-Miért kell ennyire túlreagálni ezt?-puffogott.-Visít rólatok,hogy szeretitek egymást de csak szarakodtok.

-Holnap keresek egy albérletet.-közöltem.

-Mi?-képedt el.-Ne,Milly...

-Vagy albérlet,vagy haza megyek Holmes Chapelbe.

-Miért nem maradsz itt?

-Elég bajt csináltam már.-húzódott keserű mosolyra a szám.

-Ne viccelj,maradj.

-Nem,Zayn.Túlságosan fáj.

-Segítek.-sóhajtott.-De Harry ezért meg fog ölni.

-Fáradt vagyok.-sóhajtottam.-Nem baj ha lefekszem?

-Nem.Jó éjszakát kislány.-nyomott puszit az arcomra.-Ne merj semmi baromságot csinálni.

-Jó.Neked is.

Be csuktam magam mögött az ajtót,mit csinálhatnék? Ebbe a szobában nem sok olyan dolog van amivel árthatnék magamnak,a borotvapengén kívül,de az túl fájdalmas halál lenne.Elég legyen Emily! Minek csinálod ezt? Megőrültél?! Fiúk miatt sose borulsz ki és Harry miatt tiszta idióta vagy! 

Nagyszerű,magammal beszélgetek.Tényleg kezdek megőrülni.

Egy gyors zuhany után be dőltem az ágyamba és a fejemre húztam a takarót.Semmire sem vágytam jobban mint pár óra öntudatlanságra.

~Harry~

-Szép jó reggelt egyetlen kis alkoholista idiótám!

Nagyszerű dolog borzasztó fejfájással  Louis hülyeségére ébredni.

-Fogd be.-nyögtem és a fejemre húztam a takarót.

-Milly tegnap elrohant és csak,hogy tudd. Egy doboz cigit szorongatott és Niall rángatta le a hídról.

-Milyen híd?

Minden túl zavaros volt,a fejem eszeveszettül sajgott és azt sem tudtam hol és ki vagyok.

-Egyet találhatsz.

-Mi történt?

-Tudod mi drágám?-rántotta le a fejemről a takarót.-Az,hogy a legjobb barátod akibe nem mellesleg szerelmes vagy,tegnap arra készült,hogy le ugorjon a hídról és meg is teszi ha a másik legjobb barátod nem ér oda időben és hozza haza! És tudod most mit csinál? Pakol bazdmeg! 

-Mivan? Hova pakol? Ne ordíts már!

-Elmegy,nem találnak albérletet és Eleanorhoz költözik. Köszönd meg magadnak és a hisztizésednek,már azt hittük,hogy amikor megcsókoltad végre együtt lesztek de megint elrohantál.Egyetlen percen múlt,hogy ne ugrojon le! Felfogtad?! Egy perc!

Lassan eszembe jutottak a tegnap történtek és a fájdalom egy hatalmas késként fúródott a mellkasomba. Majdnem elveszítettem.

-Hol van?-ültem fel de egyből vissza is hanyatlottam mert elfogott a szédülés.

-A szobájában,Zayn segít neki összepakolni.Ezt már nem csinálod vissza,azt mondta fáj neki látni téged ezért megy el.

-De nem mehet el.-szorult el a torkom.

-El fog menni,Harry.-gyengült el a hangja.

-Akkora egy balf*sz vagyok.
-Dehogy.-tette kezét a vállamra.-Minden rendbe fog jönni,csak vedd észre,hogy ő mit érez.
-Tudod mit éreztem tegnap amikor megcsókoltam? Megijedt,először megdermedt.Ez szerinted mi?
-A reakció arra,hogy meglepődött.Te komolyan vak vagy?
-Ismerem Milly-t.
-Ezek szerint mégsem.Süt róla,hogy szeret téged.
Befelé fordultam és az éjjeliszekrényemen fekvő közös képünkre pillantottam,egy amin a fiúkkal vagyunk öten,és egy amin Emilyvel vagyok.
-Hitted volna,hogy valaha is el akarja magától dobni az életét egy fiú miatt?
-Nem,még csak nem is sírt ha dobták.Azt mondta lesz majd jobb.
-Vedd észre mit érez.Gyere le,Liam csinált reggelit.-fordult sarkon és ki ment.
Miután elég erőt gyűjtöttem ahhoz,hogy lemenjek.Alsónadrágban,rosszkedvűen csattogtam le a lépcsőn és ültem le Niall mellé az asztalhoz.
-Jó reggelt.-motyogtam és el vettem a gyógyszert amit Liam elém csúsztatott.-Kösz.
Niall mellettem rántottát tömött magába,nekem viszont az étel látványától is felfordult a gyomrom.Csináltam két pirítóst és azt próbáltam legyűrni.
-Louis sokáig nyaggatott?-szólalt meg halkan Nialler.
-Nem nyaggatott.-kortyoltam bele a kellemesen hideg vízbe.
-Miért ittad le magad tegnap?-ült le a másik oldalamra Liam.-De az jobban érdekel,hogy miért hagytad csak úgy ott Milly-t.Tudod mit akart csinálni?
-Igen,tudom Liam! Nem akarom még egyszer végig hallgatni!
A szőke bandatag mellettem összerezzent a hirtelen jött dühkitörésemtől.
-Vágom,hogy most én vagyok a szar! De próbáljátok már magatokat beleképzelni a helyembe!-pattantam fel.
Ott hagytam a pirítósokat és a fiúkat akik értetlenül bámultak utánam.
-Nem úgy értettem.-motyogott Liam.
Nem jártam sok szerencsével a menekülést illetően,a lépcsőn Zaynbe ütköztem aki egy fehér bőröndöt húzott maga után.
-Szia.-köszönt.
Csak bámultam le a bőröndökre,tényleg komolyan gondolja,hogy elmegy.
-Zayn.-lépett ki a szobájából Milly. Most is gyönyörű volt,még így kicsit vörös szemekkel is.-Ó.
-Akkor,én izé,leviszem a bőröndödet.-lépett le Zayn.
-Szia.-bámultam le a padlóra.
-Szia Harry.-próbált meg elslisszolni mellettem.
-Miért mész el?-fogtam meg a kezét.
Szomorúan elmosolyodott.
-Mert ha most nem megyek el akkor csak veszekedni fogunk.
-Nem,kérlek ne.
-Sajnálom.-húzta ki kezét az enyémből és le szaladt a lépcsőn.
Ledermedve álltam és csak néztem utána.Szőke haja egy copfba kötve libegett ide-oda minden lépésénél,szemei viszont a megszokott vidámság helyett,amivel ezidáig rám nézett,most csak fájdalom csillogott.Le ültem oda ahol eddig álltam és csak néztem,ahogyan össze szedi a dolgait és néha elsétál mellettem.Végig mértem a hosszú,formás lábait,hibátlan alakját amiért talán csak pár szót kellene mondanom és az enyém lehetne.Amikor viszont összeszedtem erre a bátorságom csöngettek,Louis egyből az ajtóhoz ugrott és hosszú csókkal üdvözölte barátnőjét. Eleanor most is jókedvű volt,hogy ne legyek vele bunkó,fel álltam a lépcsőről és egy öleléssel üdvözöltem.
-Szia Harry.-mosolygott rám.-Hogy vagy?
Mosolya mögött láttam egy kis aggódást,nagyot nyeltem amiből már tudta,hogy nem az igazat fogom mondani.
-Jól.-nyögtem.
-Gyere ide.-tárta ki a kezét és magához ölelt.
-Annyira szerencsétlen vagyok.
-Dehogy.-simogatta meg a hátam.-Neked köszönhetem Louist is.-nevetett.
Mosolyt erőltettem magamra és elengedtem.
-Azért majd beengedsz?
-Persze.Hidd el,hogy majd minden rendbe jön.
-El?-lépett be a konyhába Milly.-Készen vagyok.
Ettől a két szótól összerándult a szívem és a sírhatnék kerülgetett.
-Biztos nem baj?-hajtotta le a fejét.
-Nem.Legalább nem leszek egyedül.-mosolygott rá.
Ki mentem utánuk a többiekhez,felsorakoztak az ajtóhoz és egyenként megölelték őt.
-Hát.-állt meg előttem.-Szia Harry.
Be haraptam a szám és bele néztem a gyönyörű szép szemeibe.
-Ne menj el.-szaladt ki a számon.
Megölelt,hihetetlenül jól esett az ölelése,bele fúrtam a fejem a nyakába és szorosan öleltem.
-Szia.-nyomott puszit az arcomra.
Fel vette az egyik bőröndjét,le sokkolva néztem,ahogyan be szállnak Louis autójába és elmennek.Elment,elköltözött.

~Emily~

-Mesélj csajszi.-húzott le a kanapéra El.-Mi történt?

Elszakadt a cérna,egészen idáig tudtam türtőztetni magam,még Harry karjaiban sem kezdtem el sírni de most minden kijött és zokogva borultam Eleanor vállára.

-Nyugodj meg.-simogatta a hátam.

A kezembe nyomott egy doboz zsebit,felállt és egy nagy doboz csoki jégkrémmel jött vissza.

-Mesélj édes.Mi történt?

Neki álltam elmesélni a az elmúlt napok történéseinek,néha megálltam és nagy levegőt vettem,vagy épp a számba tömtem egy kanál jégkrémet.