13.rész Ördög vs Angyal.

Sziasztook! :D
Mindenki túlélte a karácsonyt? Mit hozott a Jézuska? :D
Ezt a részt éjjel fél 1-kor sikerült megírni úgyhogy ha van a vége fele helyesírási hiba azt a fáradtsága (ami nemvolt) fogom. :D Jó olvasást!  :3

Nessa xx

Nehéz volt megszokni a fiúk nélkül és bár Eleanor aranyos volt és megpróbált kirángatni a búskomorságból,hiányzott ez az 5 idióta.1 hét alatt sikerült berendezkednem arra a kis időre,amit itt szándékozok eltölteni.Nem akarok sokáig maradni,szeretnék találni munkát és egy kicsi albérletet ahol meghúzhatom magam amíg nem lesz meg annyi pénz,hogy tudjak venni egy kisebb házat.Louis gyakran megfordult itt,olyankor próbálok eltűnni,hogy ne zavarjam őket.A többiek is gyakran eljönnek,de Harryvel ahelyett,hogy minden rendeződött volna köztünk,csak még jobban eltávolodtunk egymástól.
-Szia.-dőlt neki nagy mosollyal az arcán Louis az ajtónak.
Félre tettem az ölemből a laptopom és próbáltam vidám mosolyt erőltetni az arcomra.
-Szia Lou.
-Hogy vagy?-ült le az ágyra mellém.
Meg rántottam a vállam.
-Megvagyok.Ti?
-Ugye tudod,hogy visszajöhetnél?
-Tudom,Louis.De nem szeretnék,nem miattatok csak...
-Értem én.-simított végig a karomon.-Hiányzol Harrynek.
-Ő is hiányzik nekem.-húztam fel a lábam és átkaroltam.-De akárhányszor eljön,alig szólunk egymáshoz.
-Hétvégén lesz egy koncert,gyere el te is.Talán az adrenalintól majd jobb kedve lesz.
-Rendben.-bólintottam.-Elmegyek sétálni.-álltam fel és a szekrényhez sétáltam.
-Nem kell elmenned azért mert én itt vagyok.-mosolygott.
-Nem azért megyek el.
Naná,hogy nem...fő az őszinteség Emily. Már nem szeretem,ha Millynek hívnak,ezt a becenevet Harry aggatta rám még 6 éves korunkban és egyedül az ő szájából tűrtem el,mára már mindenki így ismer,de vissza kívánkozok abba az időbe ahol még csak neki voltam Milly. Bár már lehet a mindig vidám Milly meghalt,és helyette van egy búskomor Emily.
-Te tudod.-állt fel.
Egy ölelés után kiment,és én egyedül maradtam a ruháimmal és az egyre mélyebb depivel. Fel vettem egy angol zászlós rövidnadrágot,egy fehér pólót,a hajamat kibontva hagytam és az orromra csúsztatva a napszemüvegem,megpróbáltam anélkül elhúzni,hogy megzavarnám a kanapén romantikázó szerelmeseket.
-Merre mész?-szólított meg El.
-Csak sétálni,meg lehet beülök valahova enni.Kértek valamit?
-Ha mész a Starbucks fele akkor hozhatnál valami finomat.-mosolygott.
-Oké.-húztam fel a lábamra a fehér Conversem.-Te szeretnél valamit Loui?
-A-aa.-rázta meg a fejét.
-Akkor,sziasztok.-kaptam fel a táskám.
-Szia.
Ki siettem az ajtón és mentem amerre láttam,be ültem egy Starbucks-ba,ettem egy sütit és elkortyolgattam egy fehér csokis kávécsodát,elvitelre kértem egy ugyanolyat Eleanornak és folytattam az utamat a Hyde Park felé.Le ültem az egyik padra és felhúzott lábakkal csak néztem magam elé.
-Szia.-érintette meg a vállam valaki.
Megfordultam és egy aranyos,frufrus fiúval találtam szemben magam.Kicsit olyan JB-s frizurája volt fején pedig egy sapka díszelgett,ilyesmiket láttam már Louis és Zayn buksiján is.
-Öhm,hello.-köszöntem.
Kedvesnek tűnt és egyáltalán nem valami nagymenő gyökérnek.
-Leülhetek?-pislantott körbe.
A többi pad mind tele volt,öreg nénik vagy szerelmespárok foglalták el,a fű pedig nedves volt így lehetetlen lett volna anélkül leülni,hogy miután feláll az ember ne nézzen ki úgy mint aki bepisilt.
-Persze.-húzódtam arrébb.
-Köszi.-huppant le.-Egyébként Mark vagyok.-nyújtotta felém a kezét.
-Emily.-fogadtam el.
Elő vett egy rajztömböt,ceruzákat és a közelben lévő magvakat csipegető galambokat kezdte rajzolni.
-Régóta élsz Londonban?-kérdezte.
-Nemrég költöztem ide a barátaimhoz,eddig Holmes Chapelben éltem.Te?
-Ízig-vérig londoni vagyok.Csodálatos város.-nézett körbe szeretetteljesen.
-Tényleg az.
-Hogy hívják a barátaid? Nem szeretnék tolakodni vagy bármi,csak lehet ismerem őket.
Tuti,hogy ismered őket,ha nem is személyesen akkor a tévéből.Kis habozás után végül sikerült kinyögnöm.
-A legjobb barátomat Harrynek.
Ha eddig nem jött volna rá akkor a Holmes Chapel és a Harry név után kezdhet neki derengeni valami a kilétem felől.Kivéve,hogyha ősember és egy barlangban él tévé,internet és mindenféle olyan dolog nélkül ami tudatná vele mi is az a One Direction.
-Sok Harryt ismerek.-nevetett.
-Harry Styles.
-Szívatsz?-tette félre a ceruzáját és látszólag érdeklődve nézett rám.
-Nem.-vettem elő a telefonom és megmutattam a közös képünket.
-Ez még nem bizonyít semmit.-vigyorgott.-Lehet csak egy rajongó vagy aki találkozott vele.-húzta össze a szemöldökét.
Látszott rajta,hogy csak szórakozik.
-Megeshet.-rántottam meg a vállam.
-Pedig én azt hittem,hogy lesz egy kis esélyem nálad.De most,hogy így mondod,téged láttalak a szőke gyerekkel az újságba.
-Niall,és nem a pasim.
-Szóval akkor lenne valamennyi esélyem?-húzódott félmosolyra a szája.
Nem gondolod,hogy kicsit rámenős vagy? Kb fél órája tudom,hogy létezel.
-Talán.-rántottam meg a vállam és ki űzve magamból minden bunkóságot,rámosolyogtam.
Lehet tényleg csak ismerkedni szeretne,és itt lenne az esély arra,hogy kiverjem a fejemből Harryt,és ő igazán  aranyos srácnak tűnik.Mellettem megcsörrent a telefonom és a kijelzőn Hazza ellenállhatatlanul mosolygott rám.
-Tényleg nem vicceltél.-vigyorgott mellettem Mark.
-Nem szokásom hazudni,főleg nem a barátaimról.-küldtem felé egy mosolyt és felemeltem a telefonom.-Szia.-szóltam bele.
-Szia Milly,nincs kedved eljönni?
Meglepett a kérdése,amióta elköltöztem,nem jártam a Direction házban,és nem is hívott fel.
-A Hyde Parkban vagyok,haza viszem Eleanornak a kávéját és elmegyek.-kezdtem el piszkálni egy nadrágomból kilógó cérnaszálat.
-Érted megyek.
Meglódult a szívem,egy kocsiban lenni vele.
-Nem szükséges,így is gyorsan odaérek.
Mi a fenét csinálsz te idióta?!
-Milly.-sóhajtott.-Had menjek érted.
-Oké.
-Nemsokára ott vagyok.-élénkült fel a hangja.
-Szia.-mosolyodtam el.
-Szia hercegnő.
A pulzusom az egekbe szökött,ki nyomtam és hátra dőltem a padon.
-Most meglátod majd,hogy nem kamuztam.-vigyorogtam rá a mellettem rajzolgató srácra.
Ha Louis látná,hogy ez a srác micsoda madarakat,pardon,Kevineket rajzol.
-Kíváncsi vagyok.
El beszélgettük azt a pár percet,aztán a kijáratnál megláttam Harry Audiját.
-Hű.Micsoda kocsija van.-nézett tátott szájjal Hazza nem kicsit drága járgányára.
Nem akartam elmondani,hogy ez csak az egyik a sok közül.Ne nézzen felvágósnak.
-Itt a számom.-nyomott a kezembe egy kis papírfecnit.
-A kocsiból megcsörgetlek.Örülök,hogy találkoztunk.-mosolyogtam rá.
-Én is.Szia.
-Szia.-intettem és futásnak eredtem.
Harry az autójának támaszkodott és messziről méregette Markot.Nem vont kérdőre,szorosan magához ölelt majd ki nyitotta nekem az ajtót és be ültünk.
-Be vihetem Eleanornak a kávéját?
-Aha,de szerintem most nem kávézni szeretne.-nevetett.-Louis nem veszi fel a telefont,ki van kapcsolva.
Elmosolyodtam,régen nem halottam már a perverz beszólásait sőt,régen beszélgetett velem így.Halkan léptünk be a házba,próbáltunk nem odafigyelni a fentről szűrődő hangokra de kitört belőlünk a nevetés.A szám elé tapasztottam a kezem,letettem a pultra a poharat,letéptem a hűtőről egy kis papírcetlit.
Harrynél vagyok.  Milly xx
Firkantottam rá.
Harry mellettem a pultnak támaszkodva,összeszorított szájjal próbálta visszatartani a nevetést.Be csúsztattam a papírt a pohár alá,kézen fogtam és ki botorkáltunk a házból.A kocsiban mindkettőnkből kitört a nevetés.Be indította és 10 perc autózás után,megérkeztünk az ismerős ház felé.
Arra számítottam,hogy otthon lesznek a többiek is,de a ház teljesen One Direction mentes volt,kivéve a kezemet szorongató fiút.
-Többiek?
-Nem tudom,amikor eljöttem még itthon voltak.Menjünk fel.
Szorosan mögötte lépkedtem fel a lépcsőn,maga előtt betolt a szobájába és az ágyra ültünk.
-Nem szeretnél visszajönni?-pislantott le a kezünkre.
-Nem hiszem,hogy az jó ötlet lenne.
-Miért? Megígérem,hogy nem fogok semmi olyat csinálni amit nem akarsz,elfogadom,ha te Niallt szereted.
-Harry azt hittem ezen már túl vagyunk.-pattantam fel.
Ha ezért hívott ide,akkor jobb is ha most elmegyek.
-Nem szeretem úgy Niallt.
-De lefeküdtél vele.-nézett a szemembe.
Zöld szemeiben eddig számomra egy ismeretlen dolog csillogott.
-Részegen Harry. Azt sem tudtam én kivagyok,ha te lettél volna ott akkor lehet veled...
-Ez a bajom Milly.-állt fel ő is és kezét a derekam köré fonta.
-Miről beszélsz?
Próbáltam kerülni a tekintetét,keze szorosan fonódott a derekam köré,szája csak pár centire volt az enyémtől.Pulzusom már az egekben volt,a levegő elakadt bennem és lehajtott fejjel néztem a kezét amely lassan a derekamról lejjebb csúszott.
-Tudod,hogy miről.Elegem van,hogy én csak pár apró puszit kapok tőled,míg vele lefeküdtél.
-De annyiszor mondtam már,hogy részegen. Mit akarsz még?
-Téged.
Megdermedtem a karjaiban,az arcom eredeti színéből pipacspirosra változott.Finoman neki nyomott a falnak és kezével megtámaszkodott a két oldalamon.
-Szeretlek.Nem tudom erre mikor jöttem rá,és azt sem,hogy te mit érzel.De megőrülök nélküled,lehet,hogy ezzel mindent elrontok de akkor legalább tudni fogom,hogy én megpróbáltam.
-Tudod mennyire fájt amikor megcsókoltál és utána otthagytál Harry?
-Tudom,de azt hittem és még most is azt hiszem,hogy te nem akartad.
-De akartam.
-És most akarod?-fúrta zöld szemeit az enyémbe.
-Mindennél jobban.
Egyre nehezebben kaptam levegőt,ahogyan finom,hívogató ajkai az enyémhez közeledtek.Óvatosan simultak az enyémhez és életem legfinomabb,leggyengédebb csókját éltem át.Egyik pillanatról a másikra a gyengéd csókja átment vad követelőzésbe.Megragadtam az ingét,ami egészen idáig szexin feszült rajta.El felejtettem,hogy mire készülünk és,hogy ezzel talán a barátságunkat tesszük kockára.De most nem érdekelt semmi és senki rajta kívül.Le rángattam róla a fehér inget és hozzásimultam izmos mellkasához.Halk,mélyről jövő nyögés kíséretében megragadta a derekam és az ágyához vitt. Ezt az oldalát,még nem volt szerencsém megismerni.Pupillája kitágult,hátra dőlt és az ölébe húzott.Keze be kalandozott a pólóm alá és le rántotta rólam.

~Harry~

Eddig is tudtam,milyen egy bombázót hívhatok a legjobb barátomnak,de erre nem számítottam.El akadó lélegzettel és egyre jobban feszülő nadrággal néztem az elém táruló lány természetesen kerek melleit.Halk káromkodás hagyta el a szám amin ő csak elmosolyodott és beletúrt a hajamba.Vajon Niallel is ezt csinálta?
Kicsit feszültnek éreztem,mégis bátran nyúlt a nadrágom övcsatja után.
-Felejtsd el ki vagyok.-csókoltam bele gyönyörű fehér nyakába.
Felül kerekedett rajtam,kezemet a fenekére csúsztattam miközben ő végig csókolta a mellkasom.Ki gomboltam a nadrágját és óvatosan lefelé kezdtem húzni.
Mi a fenét csinálok?
Hirtelen olyan volt mintha az egyik vállamon ülne egy angyal a másikon meg egy ördög.Az angyal arra biztat,hogy engedjem el és ne bonyolítsam túl ezt a már rég nem baráti barátságot,az ördög viszont teli torokból üvölti,hogy rángassam le róla az összes ruháját és mutassam meg,milyen ha nem csak barátok vagyunk.Én pedig az ördögnek fogadok szót.Elfogott a szédülés attól ami elém tárult,sok lányt láttam már,de ő egyikhez sem hasonlítható.Köpni nyelni nem tudtam,ha azt mondom ruhában is őrült szexi akkor ez lesz a halálos ítéletem.Az a legjobb barát jelző most megváltozni kezd,lehet azután is a legjobb barátom ha ezt most megtesszük,vagy végleg tönkreteszek mindent.Habár,ehhez ketten kellünk,ha tönkre is megy,legalább nem egyedül én hanem mi tesszük tönkre,de az is megeshet,hogy nem rossz értelemben felejtsük el a barátságunkat.
-Ígérj meg valamit Hazza.-fogta kezei közé az arcom.Zihált,és selymes szőke haja most kócosan állt összevissza,beindító.
-Bármit.-fogtam meg a törékeny kezét és az arcomról lejjebb vezettem a mellkasom felé.
-Ha ez nem megy.-nagyot nyelt.-Ha nem megy akkor is a legjobb barátom maradsz.
-Megígérem.-motyogtam.
Tekintetemet le sem tudtam venni a szájáról,gyönyörű ajkai kicsit megduzzadtak az előbbi vad csókcsatánk miatt.Hirtelen bevillant a Enrique,a 15 éves kori spanyol szerelme,akaratlanul is elvigyorodtam.
-Mi olyan vicces?-nézett rám összehúzott szemöldökkel.
Lehet én vagyok a komolytalan,hogy ilyen helyzetben eszembe jut az első pasija,aki számomra egy nyáladzó kis culero (seggfej) volt.
-Semmi preciosa (drága).
-Köcsög.-csapott nevetve a mellkasomra.
-Micsoda erőszakos nőszemély vagy querida (szívem).
-Enrique egy pendejo (idióta,hülye) volt.-dörgölte a legérzékenyebb pontomhoz a csípőjét.
Felnyögtem,beletúrtam dús hajába és magamhoz húztam.
Dios mío...Estoy enamorado. 

Mark Ellis