14.rész Best Friends Forever

Sziasztok! :D

Nem túl sok mondanivalóm van,itt is ugyanaz ami a másik blogomon :D Iratkozzatok fel rendszeres olvasónak ;) 

Ez az év utolsó része,szeretném megköszönni nektek,hogy ennyien olvassátok a blogomat és kommenteltek. Köszönöm a díjakat,minden kedves szavatokat. Jó érzés,olyat írni ami tetszik nektek.Remélem 2013-ban is velem maradtok,és legalább ilyen lelkesedéssel mint idén fogjátok várni Milly és Harry barátságának(?) fojtatását. Sikerekben gazdag és nagyon boldog új évet kívánok nektek! Mindent köszönök.Imádlak titeket!! 

Millió puszi: Nessa ♥ 

~Emily~

Harry minden megtett,vagy épp meg nem tett mozdulatával az őrületbe kergetett.Egyetlen dolog visszhangzott a fejemben. Még,még,még...
Rá akartam szólni,de szavak helyett csak valami érthetetlen nyöszörgés hagyta el a szám de ő ebből is értette.Ki rántotta a fiókot,nem szeretnénk kis Hazzát. Bele martam a hátába és az ajkamba haraptam,hatalmas volt.El káromkodtam magam,amin nevetni kezdett de nem mozdult pár hosszú másodpercig.Innen már nincs visszaút.
-Mindjárt elmúlik.-suttogta a fülembe.
Finoman a nyakamra tapasztotta a száját,bele túrtam a hajába és lehunytam a szemem.Csak egy kicsit mozdult meg de máris jóleső sóhaj szakadt fel belőlem.Mennyire bánom,hogy eddig nem ismertem ezt a vágytól elfeketült szemű Harryt. Volt már dolgom pár fiúval de egyikkel se volt ilyen,Harry egyszerre volt gyengéd és nagyon vad.Az apró csókjaival elterelte a figyelmem a heves,gyors mozdulatairól és végig a szemembe nézett.
Egyre jobban kezdtem érezni,az alhasamban azt a szorító érzést.
-Harry.-szakadt ki belőlem a neve.Gyorsan kapkodtam a levegőt.
-Tudom kicsim.-temette arcát a vállamba.
Egy darabig nem mozdult,belemarkolt a takaróba és csak egy picit mozdult meg,ennyi elég is volt.A hátam ívben megfeszült és hangos nyögéssel egyszerre lett olyan hirtelen vége az egésznek,mint ahogyan elkezdődött. Lökött még párat levezetőnek,majd pihegve hanyatlott le mellém.
Hirtelen annyira szerencsétlennek éreztem magam és hiányzott valami,egy ilyen együttlét után vágytam rá,hogy azt mondja szeretlek,de jelenleg én sem tudtam most mi a fene lesz velünk.
Látszólag ő is pont annyira zavart volt mint én,magam elé fogtam a takarót és a ruháim után kutatva körbe néztem a szobában.Elveszítettem a legjobb barátom.Ezek után már sose lesz olyan mint régen.
-Hova mész?-kérdezte.
Vizslató tekintete előtt,felszedegettem a földről a ruháim és a szobájához tartozó fürdőszoba felé igyekeztem.
-Haza kellene mennem.-túrtam bele idegesen kócos hajamba.
-Ne,még ne.-pattant fel.-Nem ezért hívtalak át,nem így terveztem.Maradj még,nézzünk meg egy filmet.
Lehet ennek ellenállni? NEM! Több év gyakorlás után se.
-Rendben.-sóhajtottam.-De akkor is fel kell öltöznöm.
Motyogott valamit az orra alatt,de már nem hallottam mert becsuktam magam mögött az ajtót.Farkasszemet néztem a tükörképemmel,miért van bűntudatom? Erre vágytam már hetek óta.
Fel rángattam magamra a ruháim,valamennyire rendbe hoztam a hajam és nagy levegőt véve kimentem hozzá.Egy világos színű nadrágban és ugyanabban a fehér ingben feszített,amit körülbelül egy órája cibáltam le róla.Mintha mi sem történt volna,megfogta a kezem és maga előtt le vezetett a nappaliba.A többiek még sehol sem voltak,kezdett az az érzésem lenni,hogy ez az egész előre ki lett tervelve.
-Mielőtt bármit is mondasz.-szakította félbe a gondolatmenetem.-Tényleg nem így akartam,azzal a céllal hívtalak fel,hogy megnézzünk egy filmet,vagy bármi olyat csináljunk amit régen,de ott volt az a gyerek a parkban.
-Mark.
-Az,és kezdett megint az az érzésem lenni,hogy lecserélsz,először Niall most meg ez a Mark,és minden kirobbant belőlem.Tudom,hogy az csak rátesz egy lapáttal,hogy nem voltak itthon a többiek,de ha itthon lettek volna tartom magam és nem mondom azokat,amik ide vezetett.
Olyan aranyos volt,ahogy ott ült a DVD-s polc előtt és teljesen komolyan nekem beszélt.A szám mosolyra húzódott,azért egy kicsit még mindig megmaradt köztünk amit az évek alatt felépítettünk.Az ölébe másztam és szorosan megölelgettem.
-Nem cseréllek le senkire.-fogtam kezeim közé az arcát.-Jól jegyezd meg Harold.
-Ne hívj így.
-Miért ne?Olyan cuki neved van.
Meg forgatta a szemét és várakozva nézett rám.
-Nem fogsz megszabadulni tőlem.Nem akarlak lecserélni se Niallre se Markra,senkire!
-Biztos?
-Teljesen.-nyomtam puszit az arcára.
-Haragszol?-hajtotta le a fejét.
-Nem.-mosolyodtam el.-Lehet,hogy ez kellett izé ahhoz,hogy tudjuk,hogy milyenek vagyunk őőő,ilyen helyzetben.
-Aha.-húzta el a száját.
Nem gondoltam komolyan,ahogy abban is biztos vagyok,hogy ő sem amiket fent a szobájában mondott.
-Mit nézzünk?-fordult a polc felé.
Mellé ültem és a kezembe vettem az első DVD-t amit megláttam. Paranormal Activity 3.
-Ezt.-nyomtam a kezébe.
Meg rántotta a vállát és a DVD lejátszóba csúsztatta,hátunkat a kanapénak vetettük,elindította és eleinte teljesen nyugisan bámultunk a képernyőre. Amikor a csávó a haverjával nézte a felvételeket és hangokat hallott,összerezzentem majd amikor a szekrényhez lépett és a csaj előugrott valami hülye álarcban,egyszerre ordítottunk fel és tört ki belőlünk a nevetés. Mire megnyugodtunk újra az éjszakai felvételeket kezdték játszani,azokat amin a kis csaj le megy és csinál valamit a nappaliban.
-Vas happenin?!-csapódott ki a bejárati ajtó.
*Lö Harry és Milly hatalmasat ordít,Zayn röhög*
-Mit néztek?-masírozott oda hozzánk és a tévére lesett.-Ezt már láttam.-húzta el a száját.-Harry mész valahova este?
-Nem.Mert?
-Csak kérdeztem,lelépek Perrie-vel.
-Jó.-nézett tágra nyílt szemekkel a tévére.
-Jó újra itt látni.-nyomott puszit Zayn a homlokomra.-Szólhattatok volna.
-Majd legközelebb.
-Psszt!-pisszegett le minket a göndör.
Mindketten a tévére néztünk,koromsötétben álltak a tükör előtt,majd felcsukták a villanyt és kilestek.
Harry arcát figyeltem,tudtam,hogy ordítani fog.Amint ez megtörtént nevetve borultam el.
-Ez nem vicces.-durcáskodott.
-De az.-vetődött le a kanapéra Zayn.
Hamarosan megunta és fel ment a szobájába,mi pedig maradtunk ott egymásnak dőlve és néztük a vége felé közeledő filmet.
-Nem akarom tovább nézni.-nyöszörgött és elbújt mögém.
Rezzenéstelen arccal néztem ahogy a pasi lemegy és egy csapat gonosz öreg néni készül arra,hogy kinyírja.Az egésznek azzal lett vége,hogy a csávót megölik és a banya az egyik kislánnyal elvonul.
Ki kapcsoltam a tévét.
-Nem akarsz ma itt aludni?-nézett rám.
-Beijedtél?
-Kicsit,de attól még nem vagyok kevésbé bátor és hősies.-húzta ki magát.-Csak nem akarok egyedül aludni.
-Nem tudom.-túrtam bele a hajamba.-Jó ötlet ez?
-Nem.-húzta el a száját.
Mindketten tudtuk,hogy nem lenne túl normális dolog,ha egy ilyen nap után még együtt is aludnánk.
-Majd alszol Lou-val.
Bólintott.A hasam éhesen megkordult,el is felejtettem,hogy a starbucks-os süti óta nem sokat ettem,vagyis,tulajdonképpen semmit.
-Csinálok neked valamit enni.-pattant fel.
Utána mentem és felültem a pultra,onnan néztem ahogyan nagy gonddal csinál két szendvicset.Leugrottam a a pultról és az asztalhoz ültem.
-Szendvics ala Harry.-tette elém az egyik tányért.
-Köszi.-vigyorogtam rá.
Leült mellém és falatozni kezdtünk,jól esett a gyomromnak a normális kaja.Miután befejeztük,ketten elmosogattuk a felgyülemlett edényeket,tányérokat.
-Hétvégén eljössz a koncertünkre?-pillantott rám egy tányér mögül amit épp szárazra törölt.
-Ki nem hagynám.
El vigyorodott,elpakoltunk és felszaladtam Zaynhez köszönni neki.
Be léptem a szobájába,egy fekete nadrágban és fehér ingben igazgatta a haját a tükör előtt.
-Mizu csajszi?-mosolygott rám.
-Semmi,hova mentek? Nagyon ki öltöztél.
-Vacsorázni viszem Perrie-t.
-Nagyon romantikus.-vigyorogtam.-Harry hazavisz,csak azért jöttem fel,hogy elköszönjek.
-Máris mész? Azt hittem itt alszol.
-Nem.-ráztam meg a fejem.
-Érezzétek jól magatokat.-nyomtam puszit az arcára.-Szia.Puszilom Perrie-t is.
-Átadom.Szia.
Le ugráltam a lépcsőn és Hazzával az oldalamon mentünk el a kertben álló Audihoz.
-Meguntad a Range Rovert?
-Dehogy,csak pihizik a kicsikém.Tudod,rendbe rakják a gumikat meg átnézik.
Be pattantam az anyósülésre és elindultunk a jelenlegi otthonomhoz.
-Bejössz?-pislantottam rá,mielőtt kiszálltam volna.
Louis és Eleanor az ajtóban álltak,ahogy megláttak minket Lou dobott egy puszit Harrynek és intett,hogy várja meg.
Ki szállt,és együtt masíroztunk be a szerelmesekhez.
-Szia életem.-ugrott Loui visítva Harry nyakába.
-Szerelmeem.-kiabált túl a göndör is és úgy tettek,mintha csókolózni akarnának.
-Legalább ne előttem csalj meg Tomlinson.-dorgálta meg Eleanor.
-Nem csallak meg.
-Szia El.-nyomott puszit Eleanor arcára.
-Szia Harry.-mért végig minket,hasonló arccal ahhoz ahogy Louis szokott.
-Niall hívott,hogy vigyünk haza kaját a Nando's-ból.-közölte Louis.-Neked miért nem mondta?
-Nincsenek otthon.Zayn este Perrie-vel megy valahova a többiekről nem tudok semmit.
-Louis ma este muszáj vele aludnod mert beijedt a horror filmtől.-mutattam rá a mellettem ácsorgó fiúra.
-Milyen meglepő.Megijedtél drága?-csipkedte meg az arcát.
-Igen.-motyogott.
Zsebében csörögni kezdett a telefonja,pár szót mondott az illetőnek,aki nagy valószínűséggel Niall,mert a Nando's-ról beszélt.
-Menjünk mert Niall hisztizik,hogy éhes.
Mindkettőjüket megöleltem,Louis adott egy csókot a mellettem álló lánynak majd a kocsihoz mentek és elhajtottak.
-Mit csináltatok?-nézett rám kedves mosollyal Eleanor.
Neki láttam elmesélni a délután történt dolgokat,egy eseményt viszont mélységesen elhallgattam.
-Örülök,hogy most már minden oké köztetek.
Remélem tényleg az...
Rámosolyogtam és nekiálltam főzni egy teát. Minden oké? Lehet,hogy közel sem.Lehetünk még barátok így is? Tudok anélkül ránézni,hogy ne jusson eszembe a vágytól fekete zöld szeme,és azok a szavak amiket a fülembe suttogott? Majd kiderül...