15.rész Menj el!

Boldog Új Évet Drágáim! :D

Háromnegyed 4 én pedig várogatom Harry "nagy bejelentését".Mit meg nem teszek én érte...

A szilveszteremről had ne meséljek :D remélem nektek is jól telt. :* 

A szemem kezd leragadni DE még mindig itt ülök és azthiszem amíg várok írom a másik blogom :D

Tartogatok még nektek 1-2 meglepetést.

Öleléés :D <3 

Nessa xx

Kómásan nyúltam a telefonomért,kikerestem Harry számát és már hívtam is.Az éjszaka közepén áthívom,más nem lehet ennyire hülye csak én.Eszembe jutott,hogy Louis vele alszik ezért gyorsan kinyomtam és visszaejtettem fejemet a párnára.Pár perc múlva azonban villogni,majd zenélni kezdett a telefonom,feltápászkodtam és felvettem.
-Szia.-suttogott,nem tűnt épp fáradtnak.-Miért hívtál?
-Nem tudom.-törölgettem álmosan a szemem.-Nem jössz át?
Fél 2 és én ezt kérdezem tőle,hát normális vagyok? Nem,biztosan nem.
-Nyisd ki az ajtót,mindjárt ott vagyok.
Nem volt időm ellenkezni,kinyomta.Fel vettem a köntösöm és a lehető leghalkabban kinyitottam az ajtót és leosontam a lépcsőn.El fordítottam a kulcsot a bejárati ajtóban és amíg őt vártam,leültem a kanapéra.Minek hívtam át az éjszaka közepén? Egyáltalán minek hívtam fel?!Át öleltem a lábam és a fejemet a térdemre hajtottam. Az ajtó halkan kinyílt majd be is csukódott,mivel villanyt nem csuktam elindult fel a lépcsőn.Halkan megszólítottam,felém fordult.Még a sötétben is láttam azokat a gyönyörű szemeit.
-Gyere.-fogta meg a kezem.
Maga után húzott,halkan be csukta mögöttünk a szobám ajtaját és le húzott az ágyra.Fejemet a vállára hajtottam,az ölébe húzott és a hátam simogatta.
-Történt valami?-suttogta.
A pólójába markoltam és amennyire csak lehetett közel húztam magamhoz.
-Csak maradj itt.-motyogtam.
Végig fektetett az ágyon,de ahogy eltávolodott tőlem már nyúltam is érte.Le vette a nadrágját és a zakóját majd pólóban bújt be mellém,magához ölelt és betakart.Sírni akartam de nem tudom miért és min,egyszerűen csak ki kívánkoztak a könnyeim.Jól esett belefúrni az arcom a pólójába és mélyen beszívni azt a jellegzetes finom illatát.Miután sikerült úgy éreznem,hogy már nem fogok sírni,elengedtem.
-Bocsi,hogy felkeltettelek meg áthívlak,nem tudom mi ütött belém.
-Nem aludtam.-simított végig a hajamon.-Louis iszonyúan horkol.Ha már itt vagyok,elmondhatnád mi bánt.Tudod úgy mint régen.
Úgy mint régen...régen nem voltam szerelmes beléd,régen minden percem veled töltöttem és eszem ágába sem jutott volna,hogy ha egy házban fogunk élni elköltözzek,régen nem feküdtünk le egyszer se.
-Semmi.-motyogtam.-Nem tudom,Harry.-ültem fel és arcomat a kezembe temettem.
Ő is fel tornázta magát és a takarót kezdte gyűrögetni.
-Délután még minden rendben volt.-nézett a szemembe.
-Nem.-ráztam meg a fejem.-Próbáltunk úgy tenni,de az rendben volt,hogy lefeküdtünk? Nyilvánvaló,hogy nem jelentett neked semmit de nekem...Felejtsük el.-ráztam a fejem és vissza borultam a párnámra.
-Nekem nem jelentett semmit?-fordított gyengéden maga felé.-Akkor ez sem fog semmit sem jelenteni.-tapasztotta száját az enyémre.
Miért csinálja ezt? Akaratlanul is,saját magamat meglepve,sóhajtottam fel jólesőn és beletúrtam göndör hajába.
-Ne csináld.-fordítottam fel a fejem.-Menj el,légyszí.A srácok aggódni fognak érted.
-Nem értelek Milly.-rázta meg a fejét.
Dühös volt,láttam rajta,hogy dühös.Felvette a nadrágját,magára kapta a zakóját és a cipőjét.
-Majd zárd be az ajtót.-vetette oda.
A kezem remegni kezdett,beharaptam a szám és néztem utána,ahogyan halkan lemegy a lépcsőn.Miután meghallottam az ajtó halk csukódását felálltam,és lementem,hogy bezárjam az ajtót. A konyhában ittam egy pohár vizet,remélve,hogy csillapítani tudom a hirtelen előjött migrént.A pohár remegett a kezembe,elegem volt mindenből,elég ebből,hogy egyre nagyobb hülyeségeket csinálok.El öblítettem a poharat és visszaosontam a szobámba,nehogy felébresszem Eleanort is.Az ágy helyett a fürdőszobát céloztam meg,nem tudom miért jöttem ide.A kezembe akadt egy borotvapenge,hirtelen elhatározástól,összeszorítottam a szemem és apró sebet ejtettem magamon.Egyetlen kis 1-2 centis csík,éreztem ahogyan langyos vérem végig folyik a karomon ezzel összevérezve a tiszta köntösöm.Rosszabbra számítottam.
-A fenébe.-motyogtam és le vettem a köntösöm.
A csuklómra szorítottam egy papír zsebkendőt,mielőtt még valami mást is összevéreznék.Furcsa,de megkönnyebbültem.Tudtam,hogy nem vehetek fel anélkül rövid ujjút,hogy valaki ki nem szúrná a csuklómon azt a kis vágást.A köntösömből megpróbáltam kidörzsölni a vérfoltot,több kevesebb sikerrel.
Ott hagytam és visszamentem a szobámba,a zsebkendőt a kukába dobtam és pár pillanatig szemléltem az apró vágást.Szememből megállíthatatlanul kezdtek folyni a könnyek,ez is csak egy újabb hülyeség,egyel több vagy kevesebb,mit számít már?
A szekrényhez lépkedtem és kutatni kezdtem,a legaljában találtam meg azt a pólót,amit még akkor ajándékozott nekem,amikor bekerült az X-Factorba. Az orromhoz emeltem és mélyen beleszívtam,átjárta az egész testem a kellemes illat,le kaptam a pizsama felsőm és felvettem. El akartam szívni egy szál cigit de nem is volt most nálam,és kár lenne ezt a finom illatot cigiszaggal elnyomni,Harry amúgy is utál minden ilyet. Le dőltem az ágyamra,a takaró ezalatt a pár perc alatt is átvette az illatát.

~Harry~

Reggel nyűgösen,hisztisen keltem fel.Nem lett jó kedvem a többiek hülyeségétől és a házunkban amúgy is mindig megtalálható jókedvtől.Kedvetlenül görnyedtem a rántottám és egy pohár kakaó fölött.Hiába kellett volna sietnünk egy dedikálásra a többiek kaját dobáltak egymásra,harsányan nevettek amibe én most nem illettem bele.

-Nem vagyok éhes.-álltam fel és otthagytam őket.

-Morci vagy édes?-kiabált utánam Louis.

Nem válaszoltam,felcaplattam a lépcsőn,szinte beszakítottam a szobám ajtaját és öltözni kezdtem.Most is megpróbáltam gondosan összeválogatni a ruháim de most az öltözködéshez volt a legkevesebb életkedvem.Azt reméltem,hogy majd a sok mosolytól,öleléstől,szeretettől amit kapok jobb kedvem lesz.A hajamat csak megráztam,fogat mostam majd begomboltam magamon az ingemet,felvettem a cipőm és lementem a most már üres konyhába. Liam a tévé előtt ült, a többiek még valószínű készülődtek.

-Történt valami Hazza?-nézett rám.

Tudom,hogy segíteni szeretne és nem akarok bunkó lenni vele.

-Csak fáradt vagyok.-eresztettem meg egy halvány mosolyt.

Megveregette a vállam,a többiek egymás után szaladtak le a lépcsőn,kivéve Louist aki lecsúszott a korláton,hogy aztán  leessen a végén.

-Próbáld meg nem összetörni magad.-húztam fel a földről.-Nincs kedvem tőled is megválni. 

Összehúzott szemöldökkel végig mért,tudom,hogy ki fog faggatni.Adott egy puszit az arcomra,az arcomat a kezemmel legyezgetni kezdtem,hogy ne tűnjön fel a többieknek is a rossz kedvem.

Paul parkolt le a kisbusszal a ház előtt,ki vergődtük magunkat az ajtón és bepattantunk a kisbuszba.Kórusban köszöntöttük a menedzserünket,az úton nagyrészt csak hallgattam a hülyeségeiket de néha én is benyögtem 1-1 perverzebb beszólást. Valamivel jobb kedvvel ugrottam ki a pláza előtt,Paul a hátsó ajtón beterelt minket és egy hosszú asztalnál kaptunk helyet.A lányok tolongtak és ahogy megláttak minket sikongatni kezdtek,mosolyogva integettem nekik majd helyet foglaltam Louis és Zayn között.Mosolyogva váltottam pár szót minden lánnyal,kifejezték a szeretetüket,megjegyezték,hogy szép a szemem,vagy,hogy milyen jól nézek ki.Aláírtam nekik a CD-t,könyvet,vagy csak a papírlapot amire kérték az aláírást majd tovább adtam Louisnak és egy közös kép,ölelés után elbúcsúztam tőlük. A sor lassan egyre rövidebb lett,a kezem már zsibbadt ezért elnézést kértem az előttem álló szőke,12 év körüli lánytól és belekortyoltam a vízbe amit elém tettek,megmozgattam az ujjaim és neki is aláfirkantottam a CD-t.

-Szabad olyan képet csinálni amin mindannyian rajta vagytok?-kérdezte tőlünk egy barna,göndör hajú lány.

Felálltunk és a lán köré állva belevigyorogtunk az anyukája fényképezőgépébe.

-Én is szeretnék.-pislogott nagyokat egy másik.-De nem szeretném ha Niall rajta lenne.

Felszökött az agyvizem,soha nem beszéltem még csúnyán egyetlen rajongóval sem de most rendesen vissza kellett fognom magam.Láttam Niall arcáról lekonyulni a mosolyát.

-Nem.Niall is közénk tartozik.-jelentettem ki.

Tisztában voltam vele,hogy bunkó voltam,Zayn arca vöröses színt öltött,visszament a helyére és nagyot kortyolt a vizéből,Niall csendesen leült és magába szívta a kedves szavakat amiket vigasztalásul mondtak neki.Louis lesajnálóan méregette a lányt,én pedig még mindig azon igyekeztem,hogy ne kezdjek el vele ordítozni,Liam halkan megpróbálta neki elmagyarázni,hogy Niall is közénk tartozik. Megveregettem a szőke bandatagunk vállát,hátrafordult és eleresztett egy mosolyt.Abban a pillanatban elpárolgott az iránta érzett minden haragom Milly miatt.Leültem a helyemre és tovább dedikáltam. Fájó kezekkel,integetve és puszikat dobálva álltunk fel az utolsó aláírást is kiosztva a helyünkről.Paul visszakísért minket a kocsihoz,bevágódtunk a hátsó ülésre.

Otthon fáradtan borultunk le a kanapéra azonban Louis,Liam és Zayn közölte,hogy lelépnek a barátnőikhez.

-Louis.-szólt utána Niall.-Megyek veled,meglátogatom Emilyt.

A szívem mintha összezsugorodott volna,nem haragudtam a szőkeségre emiatt,joga van akkor elmenni hozzá amikor akar,csak rosszul esett,hogy Milly engem az éjszaka közepén elküldött.

~Niall~

Louis mellett ülve azért imádkoztam,hogy túléljem ezt a rövid utat.Nem épp biztonságos vele egy autóban ülni,ha ő vezet.Biztonságban megérkeztünk Eleanor lakásához,meglepett,hogy Harry otthon maradt,egész nap a dedikálásig furcsán viselkedett,azt reméltem majd eljön ő is,hiszen tegnap együtt töltötték a délutánt.

-Szia.-öleltem meg Louis szépséges barátnőjét.

Irigy voltam rá,tulajdonképpen Zaynra és Liamre is,sőt még Harryre is.Mindannyiuknak van valakije kivéve nekem,engem még néhány rajongó sem szeret. Nagyot sóhajtva indultam fel a lépcsőn,hogy magára hagyjam a romantikázó párost.Bekopogtam Millyhez,egy kék hosszú-ujjúban nyitott ajtót,nem lepődtem meg a vastag pulcsin,odakint nem éppen van meleg.

-Szia Niall.-eresztett meg egy mosolyt és arrébb állt,hogy bemenjek.

-Szia.-vigyorogtam vissza.

Ki lesett mögülem,mintha várna még valakit,de aztán becsukta és lehuppant az ágyára.

A szeme alatt hatalmas karikák éktelenkedtek és feszülten húzogatta a pulcsija ujját.

-A többiek is jöttek?-emelte rám kék szemeit.

-Csak Louis,délelőtt dedikáláson voltunk a többiek leléptek a barátnőjükhöz Harry meg egész nap olyan furcsán viselkedett.-ráztam a fejem és próbáltam kiolvasni valamit az arcából,hogy rájöjjek tud-e valamit Harry rosszkedvének okáról.Az arca megrándult és lehajtotta a fejét,haja az arcába hullott,ahogy odanyúlt,hogy kisimítsa az arcából a pulcsijának ujja felhúzódott én pedig megdermedve bámultam a csuklóján végigfutó mély vágást.A pulcsija után kapott és lerántotta,az agyamban élénken élt a friss seb képe.Megfogtam a csuklóját és óvatosan feljebb húztam a kék pulcsit,hogy jobban megnézzem,hátha csak én láttam rosszul.

-Niall,ne.-rántotta el a kezét.

Utána kaptam és felhúztam a pulcsi ujját,tágra nyílt szemekkel figyeltem,hogy nem csak egy vágás van a csuklóján.

-Szét tört a kezemben egy pohár.-hadarta.

-Megkérdezhetem Eleanortól,hogy talált-e szilánkokat?-vontam fel a szemöldököm és ujjamat végighúztam az egyik hosszú seben.

-Nem.-hajtotta le a fejét és halkan felszisszent.

A szívem szakadt meg,nem tudtam miért csinálta,hogy mi vette rá erre de a gondolattól is rosszul lettem,hogy ilyet tett magával.

-Hiányzik Holmes Chapel.-nézegette a csuklóját majd újra lehúzta a pulcsija ujját.

-Nekem is Mullingar,de nem teszem ezt.

-Mert téged van ami ideköt.-nézett a szemembe.

-Mert téged nem köt ide senki?-néztem továbbra is a kezét,bár elrejtette előlem a friss sebeket.-Itt van Harry,itt vagyunk mi,Eleanor,Perrie,Danielle.

Fájdalmasan elmosolyodott,nem tudom mi a baj,de azt tudom,hogy meg akarom őt védeni minden őt ért rossztól,fájdalomtól,és saját magától.Magamhoz öleltem,megcsapott egy enyhe cigiszag ami a máskor őszibarack illatú hajából árad,megpróbáltam elvonatkoztatni ettől és a hátát simogattam miközben elsírta magát a vállamon.