46.rész Események...

Sziasztok! :)
Ezzel a résszel, most nem igazán vagyok megelégedve:/ nem nagyon volt ötletem, de végül kihoztam valamit magamból, ígérem, hogy a következő részek jobbak lesznek. :)
Ééés, tavaszi szünet!! *-* 
Pihenjétek ki magatokat, és ne feledjétek, bármennyire is hideg van, és nem túl tavaszias az időjárás de nemsokára itt a nyár.
Még egy fontos közlendőm lenne utána abbahagyom a rizsázást. Elkészült az új blogom, bár még csak a kinézet, és azon is fogok alakítgatni. Szeretném, ha kommentben leírnátok, hogy a fejléc és a cím alapján, szerintetek miről fog szólni a történet. :3 KATT

Jó pihenést, sok puszi: Nessa xx

-Harry! Megtennéd, hogy a dalra figyelsz?!-hallgatott el a zene és a helyét Paul hangja váltotta fel.
-Hogyne.-dünnyögte, majd felém fordult és egy kacér mosollyal nézett rám.
-Megköszönném.
Újra játszani kezdtek, felcsendültek a One Thing első akkordjai, én pedig kicsire összehúzva magam, az egyik ülőhelyről figyeltem a fiúk arcát. Niall néha összevigyorgott Louis-val, Zayn éneklés közben Liamet bökdöste, míg Harry azzal foglalta el magát, hogy felhívja magára Louis figyelmét.
-Srácok!-üvöltötte túl a zenét Paul.-Nyugodjatok már le!
-Pisilni kell.-nyöszörgött összeszorított lábakkal a szöszi.
A menedzserük morcosan legyintett, mire a srácok a színpad különböző pontjain szétszóródtak, Niall pedig elrohant a vécére.
-Nem értem miért kiabál Paul.-dőltem neki Harry vállának, aki éppen akkor huppant le mellém az egyik székbe.-A színpadon és hülyéskedni fogtok.
-Most sem tévedtél.-fogta meg a kezem.-Ugye eljössz holnap?
-Persze.-bólintottam nagyot.
-Lesz utána egy after party is.
-Oké.-nyújtózkodtam.
-Harry! Emily!
Egyszerre fordultunk Paul felé, aki egy újságot szorongatva nagy léptekkel közeledett felénk.
-Ezt te nyilatkoztad?-dobta le a combomra az újságot.
Fellapoztam és olvasni kezdtem a cikket.

Emily Stewart kitálal

Hetek óta cikkeznek az újságok, és az internet is tele van, Harry Styles állítólagos nőügyeivel. Ideje tisztázni mindent, a dologról Emily, Harry egyik "áldozata" nyilatkozott nekünk, önszántából.

-Harry fülig szerelmes volt Miába, Holmes Chapelben voltunk amikor megtudtam, hogy barátnője van. Amikor hazamentünk megismerkedtem Miával, sajnos az ismerkedésünk nem volt éppen kedves, mert egy beszólást tett Niall-re, én pedig a hajába kentem a tejszínhabot. Harry megharagudott rám emiatt, jól összevesztünk, de nemsokkal utána ki is békültünk. Ez az egész pletykálás abból indult ki, hogy Mia azt nyilatkozta: megcsalta velem Harry. Pedig ez nem igaz, milliószor elmondtuk már mindketten, hogy teljesen ártatlan dolog miatt aludtam vele.

-Tehát,azt mondod,ennek a lánynak egy szava sem igaz?
-Amit Hazzáról mondott nem. Harry nem szórakozik a lányokkal,nem vagyok az áldozata, és nem csalta meg velem Miát. Arról nem tudok, hogy az igaza-e ami utána történt köztük. De mi akkor nem voltunk együtt, és tényleg csak azért aludtam vele, mert félek a vihartól. Lehet, hogy ez gyerekes, de esküszöm ez az igazság. Véletlenül találkoztunk a konyhában, ha nem hív akkor bementem volna Niall-höz, vagy bármelyik másik fiúhoz. Kérdezze meg őket, nagyon szoros a kapcsolatunk, ők olyanok mint a testvéreim.
-Azt nem tudod miért szakítottak,és ki szakított kivel?
-Fogalmam sincs.Annyit tudok,hogy Harry szakított Miával.
-Amelia azt állította,hogy ez fordítva volt.
-Én Harry-nek hiszek...
Megmutattuk Emily-nek, a minap kikerült újságcikket róla, és Harry-ről, ám a lány nem volt hajlandó nyilatkozni róla, minden kérdést elutasított.
-Harry nem csinált semmi olyat, amit Mia állít.
Még egy kérdés erejéig, sikerült feltartani, őt.
-Harry, a menedzser, vagy esetleg a fiúk bármelyike kért meg, hogy beszélj nekünk erről?
-Nem tudják, hogy itt vagyok. 
Kiderült azóta, hogy Emily és Harry egy párt alkotnak, amit az énekes büszkén felvállal. Ha igaz amit a barátnő állít, Harry egyáltalán nem rossz fiú. Kíváncsian várjuk, mit reagál erre Amelia.

A cikk végére értem, büszke voltam magamra, hogy megtettem amit meg kellett. Visszaadtam Paul-nak az újságot, és büszkén néztem fel a szemébe.
-Igen. 
Én is furcsálltam, hogy nem ferdítették el a dolgot. Harry kivette Paul kezéből az újságot, és a fényképeinkkel tarkított cikket kezdte olvasni.
-Rendben.-bólintott ellágyulva Paul.-Köszönjük.
Valami olyat tett, amin én magam is meglepődtem. Összeborzolta a hajam.
Mosolyogva szedtem rendbe a kusza tincseim és rámosolyogtam.
Harry ledobta maga mellé az újságot, kézen fogott és felhúzott. Követtem, nem tudtam, hogy haragszik-e, ezért nem szóltam semmit, hangtalanul követtem a színpad háta mögé, a backstage-be.
-Haragszol?-haraptam az ajkamba, miután becsukódott mögöttünk az ajtó.
-Hogy haragudnék?-lépett közelebb, és a fülem mögé tűrt egy tincset.-Köszönöm.
Szorosan átölelt, arcát a nyakamba fúrta és nagyokat lélegzett. Fejemet a vállára hajtottam, nem tudom meddig álltunk ott ölelkezve, olyan volt, mintha megállt volna az idő és csak mi léteznénk.
Nem szóltam neki az sms-ről amit Miától kaptam, azóta nem küldött, és talán rájött, hogy nem félek tőle.
Az állam alá nyúlt, felemelte a fejem és gyengéden megcsókolt. Nyelve bejutásért könyörgött, amit meg is adtam neki. Egy hevesebb mozdulattal az ajtónak nyomott és halkan belenyögött a csókba, majd amilyen gyorsan történt, olyan gyorsan távolodott el és megrázta göndör fürtjeit.
-Menjünk ki!-húzta végig a nyelvét rózsaszín ajkain.
Bólintottam, kezemet az övébe csúsztattam és kimentünk.
Louis a nyakamba ugrott, kis híján felborított, de Harry-nek köszönhetően talpon maradtam. Kaptam egy cuppanós puszit az arcomra, majd visszamentem a helyemre, és csendben figyeltem a próbát.

~Mia~

Dühösen vágtam be magam mögött az ajtót, Mark a konyhában ült és a hűtőben turkált amikor bevágtattam és ledobtam a konyhaasztalra az újságot. 

Egy sörrel a kezében nekidőlt a konyhapultnak és röhögve lapozta fel.

-Végre!-nevetett.-Mit hittél? Hogy majd kussolni fog mert kapott egy sms-t? Szerintem tudja, hogy tőled volt. 

-Azt csinálsz vele amit akarsz.-böktem ki.

Szélese elvigyorodott, nem akartam tudni a mocskos gondolatait.

-Akkor én lelépek.-lökte el magát a pultról.-Megfigyelem a kicsikét.

Legyintettem és ott hagytam a konyhában. Leszarom mit csinál azzal a kis hülyével.

~Mark~

Egy napszemüveget toltam az orromra, felhúztam a tetőt a kocsimon, és útnak indultam vele. Először a kis csávók házát vettem célba, az összes kocsi a helyén volt, viszont mozgást, vagy bármi jelt, hogy otthon vannak, nem vettem észre. A nagy felhajtás miatt, a holnap koncertjük miatt a 02-ben, tudtam, hogy valószínűleg hol vannak és mit csinálnak, így tovább hajtottam.

Leállítottam az autóm egy parkolóban, és onnan figyeltem, hogy mikor szándékoznak kijönni. Fél 3-volt, meddig tarthat egy próba? 

Szerencsére nem kellett túl sokat ott dekkolnom a kocsiban, fél 4-kor nagy röhögés közepette megjelentek, és gyalog, kapucnival a fejükön indultak el. Amint egyedül hagyják a kis csajt, nem fog így nevetgélni.

Jócskán lemaradva tőlük, elindultam és lassan követtem őket. Többen rám dudáltak, de egy beintéssel elintéztem a dolgot és higgadt maradtam. Láttam, ahogyan bemennek egy Nandos-ba, ismét leállítottam az autót, kiszálltam, és az ajtó előtt lézengtem. Feltűnés nélkül léptem be, a napszemüveget és a kapucnit nem vettem le, rendeltem egy kólát, és a kajálda másik végében leültem.

Nem figyeltek rám, én viszont a napszemüvegem mögül tökéletesen ráláttam mindenkire.

~Emily~

Úgy éreztem figyelnek, lenyeltem a falatot, és hátrafordultam. Egy nőn és a kisgyerekén kívül egy napszemüveges ürge ücsörgött egy kólával jó messze tőlünk, megrántottam a vállam és visszafordultam a többiekhez. Kezdek paranoiás lenni. 

Louis és Harry egymást szórakoztatták az üdítőhöz kapott szívószállal, Niall elfoglalta magát a rengeteg csirkecomb elpusztításával, Liam próbált rendet teremteni, míg Zayn csak elgondolkozva turkálta a kaját.

-Minden oké?-kérdeztem.

-Tessék?-kapta fel a fejét.

-Jól vagy?-vontam össze a szemöldököm és az arcát fürkésztem.

-Aha.-hajtotta le a fejét.

Hosszan kifújtam a levegőt. Van valami baja, de ha kérdezősködök nem fogja elmondani, nehezen nyílik meg.

-Összevesztünk Perrie-vel.-szólalt meg halkan.-Nem jön el holnap.
-Mi történt?
-Pletykák.-harapdálta idegesen az ajkát.
-Zayn, menj el hozzá, és mond el, hogy nem igaz semmi. Hinni fog neked.
-Úgy gondolod?-emelte rám a hatalmas barna szemeit.
Bólintottam és halványan rámosolyogtam. Felkapta a tatyóját, és hirtelen felállt.
-Hova mész?-nézett rá nagyra nyílt szemekkel Niall.
-Perrie-hez.-túrt a hajába.-Van egy kis dolgom.
-Itthon alszol?-nevetett rá Harry.
-Nem tudom.-vigyorogtak össze, majd Zayn mindenkivel pacsizott, nyomott egy puszit a fejem tetejére és egy köszönöm-öt suttogva kiviharzott.

~Zayn~

A hazaút egy részét futva tettem meg, de nem igazán szándékoztam London belvárosából teljesen hazáig rohanni, ezért fogtam egy taxit és hazavitettem magam. Ledobtam az izzadt göncökkel teli táskát és a nadrágom zsebeit kiforgatva, végre megtaláltam a lakáskulcsot. Nem túlzok, ha azt mondom, még soha nem siettem ennyire sehová. Felcaplattam a szobámba, válogatás nélkül előkaptam egy tiszta, fekete nadrágot, hozzá pedig egy fehér inget. Pofátlanság lenne melegítőben vagy izzadtan beállítani hozzá.

A táskámból az izzadt ruhákat a szennyes tartóba dobáltam, majd amit viseltem is melléjük küldtem és megnyitottam a vizet. Megmostam a hajam, és gyorsan megmosakodtam. Vizesen léptem ki, egy törülközőt tekertem a derekam köré, egy másikkal pedig a hajamat dörzsölgettem.

Szárazra töröltem magam, felkaptam egy tiszta boxert és egy készlet fésűvel, meg a hajszárítómmal felszerelkezve kiléptem a szobámba, és az egész alakos tükör előtt igyekeztem megszárítani a hajam. Miután teljesen megszáradt, felöltöztem. Úgy néztem ki, mint amikor díjátadóra, vagy valami fontos eseményre megyünk, csak éppen nyakkendőt nem kötöttem, részben azért, mert bénán tudom megkötni. Kipakoltam a hajlakkot, hajzselét, és gondosan, minden tincsemre ügyelve megcsináltam a hajam. Elégedetten néztem meg magam, a lezserebb hatásért feltűrtem az ingem a könyökömig, majd egy tiszta, fekete Supra cipőt húztam a lábamra, felkaptam a kabátom és a kocsikulcsomat dobálva, bezártam az ajtót. Útközben megálltam virágot venni, így egy csokor rózsával felszerelkezve, enyhébb gyomorideggel tettem meg az utat Perrie-hez.

Mielőtt kiszálltam volna, megnéztem magam a visszapillantó tükörben, majd becsaptam az ajtót, és felvonszoltam magam a lépcsőn. Félve nyomtam meg a csengőt, és vártam, hogy ajtót nyisson. 

Már feladtam a reményt, amikor halk lépteket hallottam bentről, majd kattant a zár, és szembetaláltam magam vele. Szép szemeiben düh csillant, és be akarta vágni előttem az ajtót, de az utolsó pillanatban oda tettem a lábam.

-Hallgass meg!

Vonakodva, de kinyitotta az ajtót és arrébb állt. Míg beléptem, volt időm végig mérni. Haja a vállára omlott, szürke melegítőt és egy mintás, fehér pólót viselt, szemei kissé pirosak voltak. 

-Ülj le!-intett a kanapé felé.

Esetlenül nyomtam a kezébe a rózsákat, majd egy puszit nyomtam a puha arcára.

Szótlanul leültem, egy ideig a kezemet bámultam, majd ráemeltem a tekintetem.

-Te is tudod, milyenek a riporterek...-kezdtem nagyot nyelve.

A virágot egy vázába tette, és leült velem szembe. 

-Zayn, a képeken te vagy, egy másik lánnyal.

-Én vagyok.-bólintottam, majd előhalásztam a telefonom.-És nem egy másik lánnyal, hanem veled.

Az orra alá nyomtam a telefont, amire letöltöttem a még régebben rólunk készült képeket. 

Arcán fokozatosan megjelent a felismerés, egyszerre láttam rajta düh-t és megkönnyebbülést.

-Photoshop...-nyögte majd arcát a tenyerébe ejtette.-De egy hülye vagyok.

Felálltam és leültem mellé, nem húzódott el, a vállamra hajtotta a fejét és szorosan magához ölelt.

-Sajnálom, Zayn. Meg kellett volna hallgatnom téged.

Közelebb vontam magamhoz, és puszit adtam a hibátlan, rózsaszín ajkaira.

Mosolyogva hallgattam, ahogyan magában pufogva lehordta az összes újságírót. Ritka alkalmak egyike, amikor Pezz csúnyán beszél.

Kisimítottam az arcából a haját, felemeltem a fejét és egy csókkal belé fojtottam a szót.

Karjai a nyakam köré fonódtak, megemeltem és az ölembe ültettem. Egy pillanatra sem szakadtunk el egymástól.

-Jól nézel ki.-húzódott el és végig mért.

-Te is.-tértem át a nyakára.

Halkan dünnyögött valamit, ujjaimmal a pólója szélénél babráltam, halkan kuncogott, amikor becsúszott alá a kezem és végig simítottam a lapos hasán.

-Itt maradsz?-suttogta.

-Szeretnéd?-emeltem fel a fejem.

Elpirulva bólintott, végig simítottam az arcán és újból megcsókoltam. Egyre hevesebbek lettünk, lassan kigombolta az ingem, majd lefejtette rólam. Engedelmesen hagytam, hogy ő irányítson.

Hirtelen kiugrott az ölemből, az ajtóhoz sietett és elfordította a kulcsot a zárban, elővettem a zsebemből a telefonom, és küldtem egy sms-t Liamnek, hogy nem alszom otthon. Perrie hosszú ujjai kivették a kezemből a telefont, hanyagul ledobta a kanapéra és az ölembe ült.

Forró csókokkal borítottam be az arcát, idegesített, hogy rajtam már nincsen póló, de az ő felsőtestét még mindig eltakarja előlem az a vékony anyag. Az arcom megvonaglott, amikor áthúzta a fején és a nappali másik felébe dobta, minden amit eddig nem láttam, most elém tárult, és még jobban beindította a fantáziám.